Nyaralás előfoglalással - Utazás Centum.hu
A Télen-Nyáron csoport tagja
Elérhetőségeink

Belépés
Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Aktuális utak

Aktuális ajánlatok

Utazás előtt

Információk

Hírlevél

Svájc

Kép nagyításaKép nagyításaKép nagyítása


Svájc útjai



Ismertető

Országnév: Svájci Államszövetség
Népesség: 7,3 millió fő
Kiterjedés: 41 285 km²
Éghajlat: Svájc tengerszint felett 3000 m-rel elhelyezkedő mindig havas területeinek éghajlata hegyvidéki, alacsonyabban fekvő területein kontinentális, míg délen mediterrán hatások érvényesülnek. Az évi csapadékmennyiség 1000-2000 mm.
Főváros: Bern
Hivatalos nyelv: német, francia, olasz, rétóromán
Vallás: római katolikus (43%), protestáns (35%), iszlám (4%), görög-keleti, egyéb.
Időeltolódás: CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint)
Pénznem: svájci frank (CHF)
Vízum: nem kell. A magyar állampolgárok 90 napra vízummentesen, megfelelő anyagi fedezet (100 CHF / fő / nap), vissza-, illetve továbbutazásra szóló érvényes vonat- vagy repülőjegy felmutatásával utazhatnak be az országba. Az útlevélnek a tervezett utazás és tartózkodás időtartamára érvényesnek kell lennie.
Borravaló: Svájcban a borravalót tartalmazzák az éttermi árak, és a nem kerek árat is szokás felfelé kerekíteni. A taxi árak általában tartalmazzák egyben a borravalót is, amennyiben nem, abban az esetben 10-15 % az elvárt.
Történelem:
A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I. e. 58-ban azonban Julius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal.
A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett: a 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók - a ratoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek - eltűntek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.
Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a Frank Birodalomhoz tartozott (6-9. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.
A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szt. Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.
A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen" szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek, mint Svájci Konföderáció.
Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a római birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot, és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.
Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.
Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.

Közlekedés: Az országon belül utazhatunk autóbusszal, vonattal egyaránt. Mindkét forma rendkívül megbízható, kultúrált és a legkisebb helyekre is eljuttatja az utazót. A hajók, buszok, vasutak, tömegközlekedés alacsonyabb áron való igénybevételére jogosító Svájci turistabérlet a MÁV Közönségszolgálatánál szerezhető be. Az autópályadij (jelenleg 40 CHF) az úgynevezett "Autobahn Vignette" megvásárlását jelenti, ami 1 naptári évig érvényes (Január-December). Nincs 1 napos vagy 1 hetes jegy.
Telefonálás: Mivel a percdíjak különösen drágák, célszerű olyan nemzetközi hívásra alkalmas telefonkártyát vásárolni Svájcban, amellyel kedvező percdíjakkal lehet telefonálni. Ezek az országban mindenütt használhatók. Elektromosság: 220 V
Kultúra:
Svájc földrajzi, nyelvi és vallási változatossága tükröződik az irodalomban, művészetben, építészetben, zenében és a szokásokban is.
Az országban több mint 900 múzeum található. A 3 fő történelmi múzeum: Nemzeti Múzeum (Zürich), Svájci Történelmi Fórum (Schwyz) és Château de Prangins (Nyon közelében).
A svájci szellemi és kulturális nyitottság jól érzékelhető mind a hangversenytermekben, mind a szabadtéri rendezvényeken. A főidényben nem telik el hét egy-egy nagyobb film-, zene- vagy táncfesztivál nélkül valahol az országban. A legnagyobb fesztiválok a Nemzetközi zenei hetek Lucerne-ben, a Montreux-i Jazz Fesztivál, a Yehudi Menuhin Fesztivál (Gstaad és környéke), Film fesztivál (Locarno), a Berni táncnapok, de ezeken kívül számos kisebb fesztivált is rendeznek szerte az országban.
A svájci konyha négy kulturális régió sajátos hagyományait és tradícióit őrzi. Az évek során a környező országok is befolyásolták az ország gasztronómiai világát, és gazdagították tovább amúgy is változatos konyháját.
Nagyon kedvelt összetevő a sajt. Figyelemreméltó sajátosság, hogy majdnem minden nagyobb város sajátos étellel rendelkezik. A főételek mellett Svájc híres rendkívül változatos desszertjeiről és csokoládéiról is.
Sportolási lehetőségek:
Úszni, szörfözni, vitorlázni és halászni vágyók a Maggiore vagy a Lugano tavaknál kellemesen fogják tölteni az időt. Lausanne, az Olimpiai Főváros számos sportlétesítménnyel rendelkezik, a Sport Döntő Bíróságának és az Olimpiai Múzeumnak is otthont ad. Sportklubok az egész országban mindenhol megtalálhatók, a hegyek pedig a túrázás, természetjárás, hegymászás, biciklizés és síelés kedvelőinek ígérnek felejthetetlen élményeket.

Főbb látnivalók:

Genf
Az Alpok és a Jura hegyei között megbújó Genfet úgy szokták emlegetni, mint a "legkisebb nagyvárost". A Genfi-tó, a Rhone folyó és a közeli hegységek alkotják a festői tájat. Ez a terület Svájc legdélnyugatibb része, itt a legkellemesebb az éghajlat az egész országban. Egyik legnépszerűbb látványossága a Jet d"Eau, a 140 méter magas szökőkút a tó belsejében, mely a kikötő helyét mutatja. Az Angol Kertben egy 1955-ben épült hatalmas virágóra található. Ez a mű arra emlékezteti a helyieket, hogy Svájc az órakészítés bölcsője, és máig vezetője ennek az iparágnak. Genf több mint 30 múzeumával, számos színházával és operaházával igazi kulturális központja a térségnek. A város az év minden szakában színes programokkal, kiállításokkal várja az érdeklődőket. A Genfi-tavon kipróbálhatjuk a vízitaxit (mouette) is. Az óvárosban ellátogathatunk a 12. századi Cathédrale de Saint-Pierre-be, vagy a Maison Tavelbe. A város jól gondozott parkjairól (Park de la Grange, Jardin Anglais), köztereiről híres. Ha múzeumot szeretnénk látogatni, megnézhetjük a Musee d"Art et d"Historie ókori műkincseit, vagy régi svájci órákat a Musée de l"Horlogerie-ben.

Bern
Svájc fővárosa és Bern kanton székhelye, az ország középső részén fekszik. A város Európa szívében található, közel a többi európai nagyvároshoz, és az Alpokhoz is. A hagyományos homokkő épületeivel, történelmi tornyaival és egyedülálló szökőkútjaival Bern az egyik legszebb példája a középkori városi építészetnek Európában. Az UNESCO által összeállított Világörökség része. Bernben találhatjuk Európa leghosszabb fedett bevásárló sétányát, ahol az árkádok alatt és a tereken, mellékutcákban vendéglők és kávéházak tucatjai várják a turistákat. Kedden és szombaton reggelenként nyüzsgő zöldség, virág és húspiac található itt. Bern folyója az Aare, szintén sok pihenési lehetőséget nyújt, kiadósat sétálhatunk az árnyas fák alatt, de nyáron akár meg is mártózhatunk benne. A város legismertebb látványossága a naptárt és a bolygók helyzetét mutató óratorony. Órajátékának szereplői: a farkas, az udvari bolond és medvék. A Münster (Szent Vince-katedrális) a csodálatos szökőkutakkal, szobrokkal ékesített Óváros sétálóutcája mentén található. Az Újváros ékköve a Bundeshaus (Szövetségi Palota) épülete. Bern nívóját a Sweizerisches Alpines Museum (Svájci Alpesi Múzeum), a Schweizerisches Postmuseum (Svájci Postamúzeum), a Bernisches Historiches Museum (Berni Történelmi Múzeum) és a Naturhistorisches Museum (Természettörténeti Múzeum) tovább emeli.

Zürich
A Zürich nevű kanton székhelye. Ez a kanton az ország északi részén található. A város maga a kanton középső részén, a Zürichi-tó északi végénél terül el. Az óváros a Limmat folyó két partján helyezkedik el, és rengeteg látnivalót kínál. Többek között Európa talán egyik legszebb bevásárló utcáját a Bahnhofstrasse-ét, ahol számtalan elegáns üzlet várja a vásárlókat. Zürichben találhatjuk meg a Chagall-ablakokról híres Fraumünsteri Kolostort is. Láthatunk olyan házakat, amelyek még a céhes mesterek idejéből származnak. Megtekinthetjük Thomas Mann lakóházát is. Óvárosa számos látnivalót kínál kezdve a rómaiak alapította Lindenhoftól, tovább haladva a St. Peterskircheig, melyet Európa legnagyobb órája díszít. A Fraumünster-t színes ólomablakok ékesítik. A Grossmüster-t Nagy Károly alapította. A városrészben, április harmadik hétfőjén rendezik a híres Zürichi fesztivált. A helyiek hagyományos kézműves ruhába öltöznek, így vonulnak végig a városon. A Shweizerisches Landesmuseumban (Svájci Nemzeti Múzeum) Svájc történelmét ismerhetjük meg. Zürichtől északra terül el a csodálatos művészeti gyűjteményeiről híres Winthertur. A legjelentősebb ezek közül az Oscar Reinhart Alapítvány, melyben Van Gogh és Cézanne néhány alkotása is szerepel. Ha nem szeretnénk semmi fontos látnivalóról lemaradni, akkor üljünk fel egy városnéző buszra, ahol több nyelven, (sajnos magyarul nem) ismertetik a város nevezetességeit.

Basel
Aki kulturális élvezetre vágyik, feltétlenül látogasson el Baselbe. Ez a város Svájc észak-nyugati részén a Rajna partján, a francia és német határ közelében fekszik, egyben Basel kanton székhelye is. Itt található Svájc legrégebbi egyeteme, melyet 1450-ben alapítottak. A városban több mint 30 múzeumot látogathatunk meg. Itt alapították az ország első zenés színházát. A nemzetközileg elismert baseli városi színházon kívül számtalan kisebb színház is működik a városban.. Évente közel 1000 koncertet rendeznek, ezenkívül Basel rendszeresen ad otthont különféle zenei és jazz fesztiváloknak is. A könnyedebb szórakozásra vágyók rengeteg club, bar és disco közül válogathatnak, ahol gyakran élő zenével várják a mulatni vágyókat.

Davos (kelet-Svájc) a világ egyik legjelentősebb síparadicsoma. Jól kiépített sífelvonó hálózata, több mint 100 szállodája, éttermek egész sora jó alapot nyújt ahhoz, hogy síutunkról felejthetetlen élményekkel térhessünk haza.
1800 m magasságban, az Alpokban fekszik St. Moritz. A ferde harangtornyáról híres várost ásványvize miatt évente tízezrek keresik fel.
A Svájci Nemzeti Park az engadini tájon található 25 kis tóval.
Chur legfőbb látnivalói a 15. századi gótikus városháza, a Bischöflicher Shloss (Püspöki palota) és a Miasszonyunk-temploma. A Kunstmuseum-ban (Szépművészeti Múzeum) svájci művészek munkáit láthatjuk.
A kedves tóparti település, Zug és környéke kedvez a gyümölcs- és zöldségtermelésnek. Kellemes sétákat tehetünk itt a langyos nyári estéken és megkóstolhatjuk a helyi borokat.
Luzern szintén egy tó mellett épült. A városkép legjellegzetesebb pontja a Kapellbrüche (Kápolna híd) belső falait festmények díszítik. A hozzá tartozó víztorony csúcsos faszerkezetével Svájc egyik legjellegzetesebb építménye.
Locarno a Lago Maggiore partján elterülő város, üdülőhely és üzletközpont. Jelentős templomai: a San Vittore, a Santa Maria in Selva, a Sant" Antonio, a Chiesa Nuova, és a Madonna del Sasso búcsújáró templom. Ruske, az egykori erőd ma régészeti gyűjteményt rejt.
Bellinzona számos látnivalójával nyűgözi le az utazókat. A Castello Grandek-et és a Castello di Montebelló-t középkori városfal köti össze. A Castello di Sasso Corbaro népművészeti gyűjteménye tovább gazdagítja látogatásunkat.
Lugano a Luganói-tó mellé települt üdülőhelyet nyáron ajánljuk felkeresni. Szép strandjai mentén színvonalas szállodákat, panziókat létesítettek. A tavon szörfözni és vitorlázni is lehet, így kiváló állomása egy nyári körútnak.
Interlaken két tó -a Thuni-és a Brizeni- között fekszik. Hatalmas drótkötélpályája szolgálja ki a síelő tömegeket. Nyáron a tavak és a környék szolgáltatói által nyújtott számos aktív és passzív pihenési lehetőséget élvezhetjük.
Az örökké nyüzsgő városka, Zermatt kitűnő sípályák köré települt felkapott üdülőhely. Ha nem szeretne síelni, gyalogtúrázhat, vagy körbejárhatja a várost lovas kocsival.
Solothurn látványossága a római erőd, a jezsuiták temploma a 17. századból és a St. Ursenkathedrale (Szent Urzusz-székesegyház). A csavaros torony (Krummeturm) páratlan látványt nyújt.
A bibliai nevű hely, Sion két dombján két erőd őrzi a város nyugalmát és adja meg annak egyedi arculatát. A kupolás városháza éppúgy hozzá tartozik a városképhez, mint a Maison Supersaxo. Újkőkori emlékei közül sokat megtekinthetünk a Musée Cantonal d"Historie et d"Ethnologie -ban (Történelmi és Etnológiai Múzeum).
Fribourgban a gótikus, ólomüveg ablakokkal ékesített Cathedrale Saint Nikolas, a Capelle de Lorette, a Monttroge-kolostor, Magrange-apátság mind-mind a környék vallásos jellegét hangsúlyozza. Katolikus egyetem, főiskola és számos nívós oktatási intézmény kapott helyet itt.
Az ország észak keleti csücskében, a Rajna partján fekszik Basel, melynek figyelemre méltó nyugati kapuját Spalentornak hívják. A Rathaus, a II. Henrik alapította Münster és a Predligerkirche, a Dominikánusok temploma Basel legszebb műemlékei közé tartoznak. A város jelentős múzeuma a Kunstmuseum (Szépművészeti Múzeum), a világ legrégebbi művészeti gyűjteménye. A város állatkertjében 4000 állat tekinthető meg.
A Baseli Karnevál (február) három nap és három éjszaka folyik. A maszkos, fejükön lampiont tartó ünneplők zenélve, dobolva járják az Óváros utcáit.
Neuchatel az azonos nevű tó partján fekszik. Templomai, kastélya, régi kútjai, múzeumai, könyvtára sok érdekességgel szolgál. A Musée d"Art et d"Historie (Művészeti és Történelmi Múzeum) francia impresszionista alkotásokat tár a nagyközönség elé.
A sarló alakú Genfi-tó partján fekszik a római kori emlékekkel tűzdelt település, Lausanne, mely jó lehetőséget nyújt a sport- és szabadidős tevékenységekhez. A tavon gőzhajóval közlekedhetünk, a környéket bejárhatjuk a hangulatos, piros kisvasúttal. Az itt ülésező Olimpiai Bizottság a városnak nemzetközi hírnevet szerzett. Gótikus székesegyháza az ország egyik legszebb épülete. A Chateu St. Marie közigazgatási funkciót tölt be.
A festői Montreux-t szintén a Genfi-tó mellett találjuk. A speciális klímájú településen néhány szubtrópusi növény: mangólia, füge, ciprusféle, pálma is őshonos. A városba érve egyből szembetűnik a középkori Chateau de Chillon (Chillon-kastély).
A természet egyik csodája, a világ egyik leghosszabb gleccsere a Diablerets-gleccser. Az azonos nevű faluban nyáron is síelhetünk, túrázhatunk.
Jól kiépített téli üdülőhely a több mint 1000 méterrel a tenger szintje felett elhelyezkedő Villars. Itt a síelés mellett mini-golfozhatnak, teniszezhetnek, fallabdázhatnak a sportok kedvelői.