Románia

Országnév: Románia
Népesség: 23,7 millió fő
Kiterjedés: 238 391 km² (ebből víz 3 %)
Éghajlat: Éghajlata túlnyomórészt mérsékelt kontinentális (hideg tél, meleg nyár). A Kárpátok vonulatai és a Fekete-tenger partvidéke között jelentős hőmérséklet- és csapadékbeli különbségek vannak. A januári átlaghőmérséklet -2°C, a júliusi 22°C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm, a D-i Kárpátokban 1200 mm, K-en 600 mm, a Duna deltájában 370 mm.
Főváros: Bukarest
Lakosság: román 89,5%, magyar 6,6%, roma 2,5%, ukrán 0,3%, német 0,3%, orosz 0,2%, török és tatár 0,2%, egyéb 0,4%
Hivatalos nyelv: román
Vallás: Román Ortodox Egyház tagja (87 %), katolikus (5,4 %), protestáns (3,7 %), evangélikus, muzulmán.
Időeltolódás: UTC +2/+3
Pénznem: Román lei (RON)= 100 bani
Vízum: Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Romániába.
Borravaló: A vendégllőben a számla felkerekítése, a taxi esetén a viteldíj felkerekítése a szokás; a hordár 1$-t kap csomagonként.
Történelem:
A románok csak a tatárjárás után kezdtek szerepelni a forrásokban. A 13. századtól három jól elkülönülő területen éltek: Havasalföldön, Moldvában és Erdély egyes részein.
Középkori elnevezésük a vlach (ejtsd: vlah) volt.
A Havasalföldön és Moldvában kialakuló román fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek.
A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva függetlenné váltak a törököktől. A két fejedelemség 1862-ben egyesült. Az új ország neve Románia lett, Bukarest fővárossal. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé, aki 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és - a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel - 1914-ig uralkodott.
A 20. század elején a román nemzeti mozgalom a királyságbeli és az erdélyi románság egyesítését tűzte ki célul. Románia 1916-ban az Antant oldalán belépett az I. világháborúba, és 1918 végén, az Osztrák-Magyar Monarchia katonai és politikai összeomlásakor elfoglalta Erdélyt és Kelet-Magyarország egy részét.
Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett Erdély, Bánság keleti része (Temesi-bánság), az Alföld egy vékony sávja (Partium), Máramaros, Krassó-Szörény és Bukovina, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia.
Románia egy részét 1940-ben a Szovjetunió ismét magához csatolta, ez a terület lényegében ma Moldova, illetve kis része Ukrajnához tartozik.
Románia a németek oldalán részt vett a II. világháborúban, a keleti fronton több román hadsereg harcolt. A II. világháború pusztításaiban körülbelül 800.000 civil és katona vesztette életét Romániában.
1944. augusztus 23-án, amikor a szovjet csapatok elérték a román határt, a katonai diktatúra megdőlt és Románia sikerrel kiugrott a háborúból, amit a szövetségesek oldalán fejezett be. Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. 1944-45-ben Magyarországon 27 román hadosztály harcolt a szovjetek oldalán.
A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. A szovjet csapatok kivonulása után az ország önálló külpolitikát folytatott. A 60-as években gazdasági kapcsolatot épített ki a nyugati világgal, és fontos közvetítői szerepet játszott a nemzetközi politikában, például békeközvetítő szerepet vállalt az 1967-es arab-izraeli háborút követő közel-keleti rendezési folyamatban. Ezzel az ország jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert.
1965-től Nicolae Ceauşescu irányította az országot, aki a belpolitikai életben személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki. Ceauşescu diktatúrájában kulcsszerepet kapott a kommunista titkosrendőrség, a Securitate. Az elért gazdasági színvonal fenntartása érdekében a 70-es években az ország jelentős hiteleket vett fel az IMF-től és a Világbanktól. 1989-ig Románia sikeresen vissza is fizette a nyugati államadósságokat. Ennek ára azonban a mély gazdasági válság és a lakosság teljes elszegényedése volt.
Ceauşescu több évtizedes hatalmának az 1989. december 22-én kitört romániai forradalom vetett véget. A véráldozatot is követelő népfelkelés a kommunista rendszer megdöntését eredményezte. A Ceauşescu-házaspár kivégzésének a médián keresztül az egész világ szemtanúja lehetett. A hatalmat a Nemzeti Felszabadítási Front vette át, amely többpártrendszeri választásokat és parlamenti demokráciát vezetett be az országban, bár az egykori kommunisták a demokratikusan választott kormányban is megmaradtak.
1990-től 1996-ig az országot a Nemzeti Felszabadítási Frontból kivált politikai pártok koalíciója kormányozta Ion Iliescu államelnök vezetésével. Ezt az 1996-os választásokon ellenzéki győzelem és az Emil Constantinescu által vezetett koalíció kormányzása követte, majd 2000-től újra Iliescu és tábora volt hatalmon. Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.
A 2004-es elnökválasztást Traian Băsescu nyerte meg. A kormányfő Călin Popescu Tăriceanu, kormánya a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, Konzervatív Párt és az RMDSZ koalíciójára épül. 2005-ben tárgyalások kezdődtek Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz, amire 2007. január 1-jén kerül sor.

Közlekedés: Románia 2005. január 15-ével matricás úthasználati díjat léptetett életbe a romániai úthálózatot használó gépjárművek számára. Értéke az autó osztályától, engedélyezett összsúlyától és károsanyag-kibocsátási szintjétől függ.

Elektromosság: 220 V
Kultúra: Románia számos műemléke, természetvédelmi területe része az UNESCO világörökségnek köztük Máramaros fatemplomai, a bukovinai kolostorvidék, az ókori dák várak Moldvában, Szászföld és Székelyföld erődtemplomai és a Duna-delta.
Sportolási lehetőségek:
Romániában remek adottságú, de kevésbé kiépített, illetve karbantartott, s ennek megfelelően az európai átlagnál olcsóbb pályák várják a sízőket. E minősítés alól Brassó-Poliana kivétel, a legismertebb romániai síparadicsomban kitűnő pályák, komplex szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek vannak. A sorban Predeal és Sinaia következnek, valamivel szerényebb kínálattal.
Erdély elsősorban a sítúrázás hívei számára jelenthet csábítást- itt gyakorlatilag minden korlátozás nélkül megválaszthatók a sípályák.

Főbb látnivalók:
Bukarest
Az 1930-as években a fákkal szegélyezett bulvárjainak és „fin de siecle" építészetének köszönhetően Bukarestet „kis Párizsként" emlegetik. A hasonlóság annál szembetűnőbb, mivel itt, a Kisseleff sugárúton - amely a Champs Elysee-nél egy kicsit hosszabb - a francia főváros Diadalívének hű másolata látható. A városban számos nevezetes templom és palota várja a látogatókat. Rangos városi múzeummal, falumúzeummal, kerámia és történeti múzeumokkal is rendelkezik a román főváros.

Erdély
Erdély a középkorban Magyarországhoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország szerves részét képezte.
Erdélyben a románok a 18. századtól egyre nagyobb számban éltek, a 20. század elején pedig az összlakosságon belüli arányuk már meghaladta az 50%-ot. A 18. századtól kezdve elindult az erdélyi románok önállósodási törekvése, ennek része volt a Hória-féle lázadás, majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvételük.

Temesvár
Temesvár az elsők városa: az első, Romániában hivatalosan bejegyzett sörgyár működtetésével büszkélkedhet (1718); a Monarchia első kivilágított városa (1760). Bolyai János itt fektette le a nem euklédeszi geometria alapjait; Johann Strauss itt tartotta az első koncertjét Bécsen kívül. Temesvár az első európai város, amelynek utcáit villamosították (1884); a világon az első villamossín-hegesztő gép feltalálása ide kötődik. Az egyetlen város Európában, ahol három (román, magyar és német) színház is játszik; az 1989-es forradalom kiindulópontja, és így a kommunizmus alól elsőnek felszabadult város az országban.
Főbb látnivalók: Piaţa Unirii, Ortodox katedrális, Római katolikus dóm, Szerb ortodox püspökség, Zsinagóga, Városháza.

Nagyvárad
Románia nyugati felében, a magyar határtól 12 kilométerre fekvő, 206.527 lakosú nagyváros. Bihar megye (judeţul Bihor) székhelye a Sebes-Körös partján fekszik. A századfordulón „Pece-parti Párizsnak" nevezett város építészete ma is őrzi a kor különböző stílusainak elegyedéséből származó varázsát. Nagyváradon békésen él együtt az eklektika és a szecesszió, a barokk és a román, vagy éppen a neoklasszikus és a neoromán stílus. A lakosságot több etnikai csoport alkotta és alkotja, ami szintén rányomja bélyegét a város arculatára. Nagyváradhoz fűződik Szent László király kultusza, hiszen a várban emelt székesegyházba temették el a szentté avatott királyt.

Nagyszeben
Nagyszeben egyike a legszebb és legjobb állapotban megmaradt történelmi városoknak Romániában és talán Európában is. A középkori város viszonylag épségben élte túl a két világháborút és a kommunista rendszert. 2007-ben Európa kulturális fővárosa lesz.
Főbb nevezetességei: Nagytér, Kistér, Hazugságok hídja, az Aranyosok sikátora, Brukenthal Palota, Huet tér, Haller-ház, Fileck-ház, Várostorony - Nagyszeben szimbóluma, Kék Ház, Természetrajzi Múzeum, Emil Sigerus Falusi Néprajzi Múzeum, Gyógyszerészeti Múzeum,
Franz Binder Néprajzi Múzeum, Zsinagóga, Evangélikus templom, Ortodox katedrális.

Marosvásárhely
A város Maros megye székhelye, hajdan Marosszék, majd Maros-Torda vármegye központja volt. A Maros felső folyásán, a Poklos-patak torkolatában, a Somos-tető tövében fekszik 330 m magasságban.
Főbb nevezetességei: Vár, Református vártemplom, Kultúrpalota, Teleki Téka, Katolikus templom, Ortodox katedrális, Görög katolikus székesegyház, Természetrajzi Múzeum, Zsinagóga, Tholdalagi-palota, Teleki-ház, Református temető, Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Bolyaiak emlékműve, Somos-tető, Avram Iancu lakóháza, Minorita templom.

Bánffyhumyad
Bánffyhunyad földrajzi elhelyezkedése és mérete folytán Kalotaszeg központjának számít. A 8000 lakosú város régi település, lakóinak egy részét tatár eredetűnek tartják. Kereskedelme igen élénk, a havasi lakosság itt cseréli ki a terményeit. A környező nagy erdőségek miatt főleg faipara fejlődik. A város központjában álló, nagyméretű református templom Árpád-kori eredetű. Egykor Szent Erzsébetnek szentelték. Szentélyét a Bánffyak 1483-ban, kőtornyát a XV-XVI. században építették.

Arad
Arad mindig vegyes lakosságú település volt, magyarok, románok, szerbek, zsidók, németek és szlovákok lakták. Több, ma is álló jeles épület készült a millenium éve előtt és közvetlenül utána: Kultúrpalota, Minorita templom, Evangelikus (Vörös) templom, Színház, Városháza. Legrégibb kőalkotás Nepomuki Szent János szobra és a szerb templom.

Ploiesti (Havasalföld)
Egyike az igazán nagy ipari városoknak. A Bukarest-Erdély főútvonalon Bukaresttől 60 km-re fekvő Ploiesti Románia nagy olajvárosa. Finomítójának köszönhetően Bukarest lett a világon az első gázzal világított város.
Főbb nevezetességei: Neoklasszikus Kulturpalota, Humánbiológia Múzeum, Olajmúzeum, Történelmi Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Óramúzeum, Ortodox katedrális.