Kína

Nagykövetség, konzulátus:

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, San Li Tun, Dong Zhi Men Wai No.10 , Beijing 100600, PRCTel.: (86)
10 6532-1431.

Országnév: Kínai Népköztársaság
Népesség: 1 315 884 000 fő
Kiterjedés: 9,6 millió km2
Éghajlat: Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a tropikus és szubtropikus övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelően Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszunhatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felől érkező meleg monszun szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos. Télen viszont északnyugat felé haladva egyre szárazabb és hidegebb az időjárás. Tehát délkeleten a nyár forró és csapadékos, a tél enyhe és csapadékos, míg északnyugaton a nyár forró és csapadékos, a tél hideg és száraz. Természetesen egyes területeken a domborzat jelentősen módosítja ezeket a tendenciákat.
Főváros: Peking
Hivatalos nyelv: mandarin kínai
Vallás: buddhista (80%), taoista (4%), muszlim, protestáns
Időeltolódás: UTC+8
Pénznem: Renminbi - Jüan (RMB¥) (1 jüan=10 jiao=100 fen)
Vízum: Szükséges. A hatóságok a kérelmező személy státuszának, a látogatás céljának, illetve útlevele típusának megfelelően kiállíthatnak „Diplomáciai", „Udvariassági", „Szolgálati" vagy „Általános" Vízumot. Az Általános Vízum további nyolc alkategóriára osztható (C, D, F, G, J-1, J-2, L, X és Z típusú).
Borravaló: A borravalót adni Kínában a szállodán kívül nem szokásos, sem az étteremben, sem pedig a taxisnak.
Történelem:
Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.
A mondabeli első kínai császár Huang-ti volt, aki i. e. 2100-ban megalapította az első kínai államot a mai Peking környékén.
I. e. 221-re teszik, hogy a Csin állam Cseng vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, és létrejött az egységes kínai állam. A létrejött császárság etnikumok szempontjából igen változatos volt. Területe a legtöbb irányból védett volt, keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető a vidék. A nomád népek támadásainak kivédése volt a cél, amikor megépült i. e. 5-1. évszázad között a Kínai Nagy Fal erődrendszer, melynek egységesítése Cseng császár érdeme.
A Csin-dinasztia, majd az azt követő Han- és 2. Csin-dinasztia uralkodása során Kína óriási fejlődésen ment keresztül. Azonban a virágzásnak a hunok i. sz. 316-os hódítása végetvetett. Ennek következtében Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd a Szuj-dinasztia által újra egyesült. Később a Tang-dinasztia vezetésével 875-ig egységes volt, amikor is sok fejedelemségre esett szét. Ekkor megkezdődött az „öt dinasztia kora", amely 960-ig tartott. A Szung-dinasztia vezetése alatt Kína újraegyesült, majd 1127-es dzsürcsi hódítás, majd az 1279-es mongol betörés után véget ért a kínai uralkodók kora. 1279-ben Kubiláj mongol vezér lett a kínai császár, és megalapította a Jüan-dinasztiát, amely helyébe 1368-ban a Ming-dinasztia lépett. Végül, 1644 és 1911 között a mandzsu Csing-dinasztia uralkodott. Ez a dinasztia húzta meg Kína jelenlegi határait Tajvan és Tibet elfoglalásával, valamint Oroszországgal való egyeztetésekkel Kína északi határáról. A terjeszkedés a 18. század végéig tartott, majd Csien-lung császár halálával megindult Kína bomlása.
Az 1842-es, majd 1856-60-as ópiumháborúk során Kína lényegében angol függőségbe került. Közben az elnyomott tömegek egyre növelték erejüket, az 1901-ben levert boxerlázadás után, 1911-ben polgári demokratikus forradalom döntötte meg a császárságot, és Kína köztársasággá alakult. Azonban hamar kitört a káosz az országban. A közben megalakult népi egységfront 1925-ben polgárháborúba kezdett, amely 1949-ig tartott. Ekkor a kommunisták a szárazföldről kiszorították a Kuomintang (Nemzeti Párt) pártot Tajvan szigetére, és létrejött a Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaság, majd 1950-ben Tajvanon a Kínai Köztársaság. 1958-ban Mao Ce-tung meghirdette a sztálinista politikát átvevő „Nagy ugrást", amely az 1966-69-es kulturális forradalomban teljesedett ki.
A 70-es évektől kezdve Kína folyamatosan bontja le merev, diktatórikus rendszerét, és halad a kapitalista gazdaságpolitika felé. Eközben a kommunizmus végig hatalmon maradt, így a demokráciát követelő 1989-es diáklázadást is vérbe fojtotta a karhatalom.
Közlekedés:
Magyar jogosítvánnyal Kínában nem lehet autót vezetni, a magyar hatóság által kiállított nemzetközi jogosítványt honosíttatni kell az illetékes kínai hatóságnál.
Belföldi közlekedés repülőgéppel vagy vonattal lehetséges. Kínában magánszemély csak egyszeri útra szóló vonatjegyet válthat, s gyakori, hogy egy-egy vonatra az indulás előtt több nappal sem lehet már jegyet kapni. Tibet tartományba csak kínai utazási iroda által szervezett keretek között, kínai kísérővel, külön engedéllyel lehet beutazni, s így is csak meghatározott körzetekbe.
A nagyvárosok tömegközlekedése megfelelő és olcsó, de kínai nyelvismeret hiányában nem áttekinthető.
Telefonálás: Kínából külföldre telefonálni újságárusoknál vagy vegyesboltokban könnyen beszerezhető 50-, 100- vagy 200 jüanos telefonkártyával ajánlatos, egyébként igen drága. Egy 50 jüanos (6 USD) kártyával kb. 10 percig lehet Magyarországra telefonálni. A telefonvonalak minősége jó, az összeköttetés könnyen megteremthető. Ha Kínából Magyarországra akarunk telefonálni, előbb 00-t, majd utána a körzetszámot kell tárcsázni, 06 hívása nem szükséges.
Elektromosság: 220 V

Kultúra:
Gasztronómia:
A kínai konyha méltán világhírű, a legízletesebb specialitások azonban kizárólag éttermekben és szállodákban kaphatók, a hétköznapi étkezésben a híres kínai ételek nem szerepelnek. Négy különböző tájjellegű ételkészítési mód figyelhető meg az országban. A Mandarin és a Shandong Peking környékén hódít, és jellegzetessége, hogy köretként tésztát, illetve gőzölt kenyeret fogyasztanak. A kantoni és Chaozhou ételek félig főtt húsokból és zöldségekből állnak. A shanghai-i konyha a vörösre főtt ételekről, a szecsuáni pedig az erős fűszerekről híres. A tea a legkedveltebb alkoholmentes, a sör pedig a legkedveltebb alkoholtartalmú ital. A borokat csak az erős gyomrúaknak ajánljuk. Az égetett szeszek közül a legnépszerűbb a maotai, amely annyira erős, hogy üzemanyag helyett is használható.
Ünnepek, rendezvények:
A Nemzeti Nap október 1. A Kínai Újév beköszöntét februárban ünneplik, petárdákkal, tűzijátékkal. A Lámpás Fesztivál zárja az ünneplést a híres oroszlán táncokkal. A Ching Ming a mi Mindenszentek ünnepünkhöz hasonló, és áprilisban ünneplik. Júniusban Hong Kongban tartják a híres Sárkány Hajó Fesztivált. Rengeteg vallási ünnepük is van a buddhistáknak, ezek közül a legnagyobbak: Guanyin születésnapja, Mazu születésnapja, a Szellemek Hónapja és a Hold Fesztivál.

Sportolási lehetőségek:
A futball mellett a legnépszerűbb sportok Kínában a katonai játékok, asztalitenisz, fallabda és a golf. A fiatalok körében a kosárlabda is népszerű. Jónéhány hagyományos sportot is űznek Kínában, ilyen például a "sárkány hajó verseny", amiből megmérettetést a Duan Wu fesztivál alkalmával rendeznek. Népszerű még a mongol stílusú bírkózás és lóverseny is. A sakk, a go és a speciális kínai sakk is kedvelt játékok. A kínaik számára a fizikai erőnlét és fittség nagyon fontos. A nyugdíjas embereket is gyakran lehet látni, amint különféle gyakorlatokat végeznek egészségük megőrzése érdekében.

Főbb látnivalók:
Peking az ország fővárosa. Az egész országot innen irányítják, és itt döntenek a több ezer kilométerre élők sorsáról is. Az időzónákkal mit sem törődve a pekingi időt kell az egész országban használni, a pekingi dialektust kell beszélni, és az ügyes-bajos dolgokkal is ide kell fordulni. A leghíresebb látnivalók a Tienamnen tér, a Tiltott Város és a Nyári Palota.
Shanghai 15 órás vonatútra van Pekingtől, és az ország legnyugatiasabb városa. A város látnivalóinak nagy része a Puxi városrészben van. A leghíresebb a Qiuxia Pu és a Guyi park a Ming dinasztiából. Érdemes még megtekinteni a Tang és Long dinasztiák pagodáit is.
Hongkong 1997-ben került vissza Kína uralma alá. A világ legforgalmasabb kikötője, és egyik legnagyobb pénzügyi központja. A brit fennhatóság ideje alatt sem veszítette el eredeti kultúráját, szokásait.
A Gyöngy-folyó déltájától keletre, az ország délkeleti részén található Hongkong, ami Kína leggazdagabb városa, köszönhetően liberális gazdaságpolitikájának, és a pénzügyben valamint a kereskedelemben betöltött központi szerepének. A világ legforgalmasabb kikötője Hongkong. 1997-ben került vissza Kína uralma alá, de a brit fennhatóság ideje alatt sem veszítette el kultúráját, szokásait. Nagyon híres az itt rendezett Sárkány Hajó Fesztivál. A Disneyland és az Óceán Park a Föld legszínvonalasabb tematikus parkjai.
Hongkongot gyakran írják le úgy, mint Kelet és Nyugat találkozását. Ez megmutatkozik a kultúrában is, de különösen a vásárlás, az éjszakai élet és az étkezés területén észrevehető.
A világ minden tájáról érkeznek ide vásárolni az emberek, mert itt a legújabb európai divattól kezdve a hagyományos kínai viseletig mindent kapni lehet. A sétálóutcák, áruházak, különféle tervezők butikjai között sétálgathatunk, máskor meg elveszhetünk a nyüzsgő Stanley és Jade Piacok forgatagában. Minden negyedben találunk ódivatú üzleteket, ahol gyógynövényekből készült kínai orvosságokat árulnak. A legjelentősebb ezek közül a Sheung Wanban található Bonham Strand, ahol sokféle tabletta, növény és szárított állat várja vevőket.
Hongkongban a nyüzsgő éjszakai életnek két fő központja van, Lan Kwai Fong és Wanchai, ezeket a helyiek és a külföldiek egyaránt látogatják. A csendesebb időtöltésre vágyók ellátogathatnak a Viktória Csúcsra, ahonnan elképesztő kilátás nyílik a városra. A Tsim Sha Tsui partszakasz sétányán sétáló ifjú párok szállingóznak. Mivel a hongkongiak számára a vásárlás is a szórakozás egy formája, népszerű hely a Templom Utcai Éjszakai Vásár is.
Hongkong világváros jellege a konyháján is megmutatkozik. Bár a változatos kínai ételek a legnépszerűbbek, különösen a tengeri herkentyűk, megtalálhatóak itt az európai, amerikai, japán, koreai és sok más konyha éttermei is.
A szórakoztatás és az előadó-művészet szintén visszatükrözi a kínai és nyugati kultúra keveredését Hongkongban. A nyugati stílusú színház és a hagyományos kínai opera egymást váltják a színpadokon.
Xian valamikor a világ kulturális központja volt, az ókorban fejlettebb volt, mint a Római Birodalom. A város legnagyobb nevezetessége a 10.000 agyagkatona, melyek rendezett sorban, fegyverekkel védik a rájuk bízott dolgokat. Érdemes felkeresni a régi városfalat, a muzulmán negyedet és Banpo kőkori falvát is.
Macao nemrég került vissza Kína fennhatósága alá. A város a portugálok ideérkezése óta kultúrák találkozóhelye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Szent Pál székesegyház, melyet olaszok terveztek, japánok építettek, portugálok használtak és melyet egy kínai tájfun döntött romba. A legszebb kilátás a városra az Erőd hegyről, vagy a Guia erődből nyílik. A látnivalókat a fenséges helyi konyha remekművei egészítik ki. A játékos kedvűek szintén előszeretettel keresik fel Ázsia Las Vegasát.