Nyaralás, Utazás
A Télen-Nyáron csoport tagja
Elérhetőségeink

Belépés
Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Aktuális utak
Síelés 2016
Thaiföld utazás 2015-2016

Aktuális ajánlatok
2015-2016 síszezon

Utazás előtt

Információk

Hírlevél

Finnország

Kép nagyításaKép nagyításaKép nagyítása


Finnország útjai



Ismertető

Amikor az éjszakák hosszúak, akkor Finnországban - a vodkaiváson kívül - még számtalan dologra nyílik lehetőség, pl. síelhetünk, vagy szaunázhatunk is. A nyári évszakban a part menti területek - ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is - a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válnak. Finnország Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzza minden évben.
A délen fekvő főváros, Helsinki több mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Mikulással való találkozással kecsegtetnek. Hol másutt a világon ülhetünk fel egy rénszarvas húzta szánra, vagy egy jégtörő hajóra? Ha szerencsénk van, még a Sarki Fényt (Aurora Borealis) is láthatjuk.


Országnév: Finn Köztársaság

Népesség: 5 055 000 fő

Kiterjedés: 338 139 km2

Főváros: Helsinki

Lakosság: finn (93%), svéd (6%), lapp

Hivatalos nyelv: finn, svéd.

Vallás: evangélikus.

Időeltolódás: +1 óra.

Pénznem: EURO. 1 EUR = 100 cent. Nemzetközi hitelkártyák széles körben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetőeszközök be- és kivitele nem korlátozott.

Vízum: vízum nem szükséges.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs.


Időjárás

A középhőmérséklet 16-24°C. A hőmérséklet délen - januárban és februárban - elérheti a -15°C-ot, míg északon gyakori a -30°C is, ilyenkor a nap nagy részében sötétség uralkodik. Nyaranta a hőmérséklet északon 15°C, délen pedig 20°C körül alakul, bár néha a 30°C-ot is elérheti.


Étkezés

A finn ételekben a svéd és az orosz konyha hatását érezhetjük, mindezt rendkívüli változatossággal elkészítve és helyi specialitásokkal kiegészítve. A burgonya mindennapi eledel, különböző halas vagy húsos szószokkal körítve. Engedéllyel rendelkező bárokban és éttermekben ihatunk erős söröket, borokat és rövid italokat, bár az alkohol igen drága errefelé.


Közlekedés

Finnországnak a világ minden tájával tökéletes légi összeköttetése van.
Komp indul Svédországból, Észtországból, és Németországból Helsinkibe, Turkuba, Vaasaba, Pietarsaariba.
Rendkívül jó a belföldi vasút-, busz-, valamint légi - közlekedés hálózat. A helyi lakosság és a látogatók legfontosabb közlekedési eszköze a busz, bár az intercity útvonalakon a vonat is népszerű. Az országutak és autópályák jók, bár ha letérünk róluk, poros földutakkal is találkozhatunk. Nem szükséges nemzetközi jogosítvány, a finnek a jobb oldalon közlekednek, a fényszórókat pedig mindig be kell kapcsolni. A legtöbb városban tudunk bérelni kerékpárt, nyáron ez a közlekedés legkedveltebb eszköze. A tavakon, folyókon való átkelést a hajók könnyítik meg, de ezek csak a nyári időszakban járnak.


Történelem

Finnország első településeinek nyomai a jégkorszak utolsó olvadásáig vezetnek vissza, kb. 10.000 évvel ezelőttre. Úgy tűnik, hogy a finn ősök Észak-Oroszország felét népesítették be, mielőtt a Balti-tenger északi partjára jutottak volna, jóval a kereszténység előtt. A vikingkor végére a svéd kereskedők és törzsfőnökök kiterjesztették uralmukat a teljes Balti területre. Finnország évszázadokon át óvatosan egyensúlyozott a protestáns svéd birodalom és az ortodox Oroszország között. Az ország hét évszázadon át, a 12. századtól 1809-ig Svédország része volt. Az 1700-as éveket éhinség és az Oroszországgal szembeni háborúk jellemezték, amely 1809-ben Finnországnak Oroszországhoz való csatolását eredményezte. A 19. század második felében felerősödő nacionalizmus következtében Finnország nagyhercegségi autonómiát vívott ki, noha az újszerű elnyomás és az eloroszosítás miatt a finnek különösen fogékonnyá váltak a függetlenség iránt. Az orosz cár bukása és a kommunista forradalom győzelme 1917-ben biztosította a finn szenátus számára, hogy kinyilváníthassa függetlenségét 1917. december 6.-án. Fellobbant a demoralizáló belső erőszak az Oroszország által támogatott vörösök és a fehér nacionalisták között, akik a német államot tartották mintának. A véres polgárháború 108 napja alatt megközelítőleg 30.000 finn halt meg a harcokban. Noha a fehérek győzelmet arattak, Németország gyöngülő helyzete az I. Világháború után demoralizálódott, mint politikai modell, és a kapcsolatok a Szovjetunióval is hamarosan normalizálódtak.
A Szovjetunió biztonsági aggodalmai a finn Karélia Fészigeten vezettek a Téli Háborúhoz 1939-ben. Hónapokon át tartó harcok után Finnország elvesztette Karélia egy részét és néhány közeli szigetet. A nyugati szövetségesektől elszigetelt Finnország Németországhoz fordult segítségért és lassan kezdte benépesíteni Karéliát, beleértve néhány olyan területet, amely orosz fennhatóság alatt volt a 18. század óta. Amikor a szovjet erők 1944 nyarán hatalmas erőkkel visszanyomultak, a finnek békéért folyamodtak. Finnország elkeseredett háborút vívott a német erők kiűzésére Lappföldről, amikor 1945 tavaszán megszületett a béke. Finnországnak nemcsak a hatalmas katonai vereséggel kellett szembenéznie, hanem a szovjetek által kirótt háborús jóvátétel terhei miatti gazdasági katasztrófával is.
Urho Kekkonen 25 éves elnöksége (1956-81) ügyes egyensúlyozás volt: Kekkonen keménynek bizonyult a belső hatalmat illetően, de sikerült megerősítenie a kapcsolatokat a skandináv szomszédokkal, a nagy keleti medve felbosszantása nélkül.
Finnország 1994 végén szavazott az Európai Unióba való belépésről és 1995-ben lett teljes tag. 1995-ös választásokon a szociáldemokrata koalíció győzött a jobboldali koalíció ellen. Azóta folyamatosan emelkedik a GDP és a munkavállalók száma.


Elektromosság: 220 V.


Ünnepek, rendezvények

Függetlenség napja: dec. 6.
Nyárközepének Napja (Juhannus) a finnek legfontosabb ünnepe. Ilyenkor elhagyják a várost és nyaralóikban ünneplik meg az év leghosszabb napját. Örömtüzet raknak, a tavakban evezgetnek, úsznak, valamint lelkesen fogyasztják az alkoholt.
A Pori Jazz Fesztivál júliusban kerül megrendezésre és rendkívül népszerű, de talán még ennél is híresebb a középkori Olavinnlinna várban tartott Savonlinna Opera Fesztivál. Néhány nemzetközi fesztivál: a Kamarazenei Fesztivál Kuhmo-ban, vagy a Népzenei Fesztivál Kaustinen-ben (Kokkola-hoz közel). A rockzene rajongói ellátogathatnak Turkuba, ahol júliusban rendezik meg a Ruisrock Fesztivált.
Finnország legkülönösebb eseménye a feleség-cipelő bajnokság, amit Sonkajárvi-ban júliusban tekinthetünk meg.


Sportolási lehetőségek

Ebben az országban szinte mindenütt lehet a szabadban sétálni, kerékpározni, kenuzni, és sátorozni. Az északi sízés népszerű és a terep-sífutáshoz különböző nehézségi fokú ösvények várják a sport kedvelőit. A sí-lesiklók főként Lappföldre mennek, vagy olyan síparadicsomokba látogatnak el, mint Koli vagy Ruka. A hegymászók, túrázók inkább június és szeptember között jöjjenek. Az északi ösvények mentén találunk hegyi kunyhókat, melyekbe megpihenhetünk. Hajókázni mind a tengerben, mind a tavakon lehetséges. Kenuzni a tavakon a legjobb, vagy nyáron a Turunmaa és Aland félszigetek körül.


Főbb látnivalók


Helsinki

Finnország fővárosa, kulturális, pénzügyi és gazdasági központja. Nyáron zöldellő parkjai, tiszta vizei, friss tengeri szellője, a zsúfolt piac felett elrepülő sirályok, kávézóinak teraszai érdekessé és kellemessé teszik utunkat. A város kisvárosi hangulatot ébreszt a látogatóban, mivel nincsenek magas épületei, a piacteret pedig XIX. századi épületek veszik körül. Mivel félszigeten helyezkedik el, hajók teszik lehetővé a kiruccanást a Suomenlinna-szigetre, a Finn-öbölbe, amely tökéletes kis piknik helyszíne lehet egy egynapos kirándulás során.
Helsinkiben találjuk az ország legtöbb jelentős múzeumát. Az Ateneum kiállítótermeiben finn és nemzetközi műveket tekinthetünk meg a XIX. századból. A Nemzeti Múzeumban, amely szintén a városközpontban található, sami és finn-ugor leletek gyűjteményét tekinthetjük meg. Főtermének mennyezetét a Kalevala ihlette freskók díszítik. A Raitioliikennemuseo egy érdekes villamos múzeum. Régi kocsiszínben található, s az évtizedekkel ezelőtti finn utcaképet mutatja be. A Rock Templom épülete, amelyet kőből vájtak ki, sok látogatót vonz. Tartanak itt koncerteket éppúgy, mint vallási szertartásokat.
A városközponttól nyugatra, az Espoo városrészben találjuk a híres finn festő, Gallén-Kallela galériáját.
Hajók és motorcsónakok járnak Helsinki és a Suomenlinna- sziget között, ahol hatalmas erődítmények romjai között sétálhatunk, vagy megtekinthetjük múzeumainak valamelyikét. Például az Ehrensvärd Múzeumot, amely az erőd történelmét mutatja be.
Helsinkiben számos lehetőség adódik, ha olcsó szállást szeretnénk, de nyáron még hálózsákban is elalhatunk.
A színházi előadások finnül játszódnak, de balett, vagy opera előadásra turistaként is ellátogathatunk.


Turku

Turku volt Finnország első fővárosa. Az évszázadok során néhányszor tűzvész pusztította el, de a legnagyobb csapás akkor érte, amikor 1812-ben helyette Helsinki lett a főváros. A középkori város egyetlen, XVIII. századból épen maradt része a Luostarinmäki. Az északabbra található Turku Katedrális a finn Evangélikus Egyház nemzeti szentélye. A XIII. századi épületben múzeum is működik, amely minden nap várja az idelátogatókat.
Az 1280-ban alapított Turku Vár az ország legjelentősebb történelmi épülete. Múzeumot rendeztek be benne, amelyben minden szoba más-más évtizedet, vagy évszázadot idéz.


Aland

Az alandi tartomány saját zászlajával és kultúrájával több, mint 6400 szigetet foglal magába. A svéd nyelv jó néhány dialektusát beszélik itt, s csak néhányan beszélnek finnül. A gyönyörű szigetvilág tökéletes helyszíne lehet kerékpártúráknak, sátorozásnak.
A legérdekesebb város Sund a fősziget keleti felén fekszik, itt találjuk a Kastelholm várat, amely stratégiai jelentőséggel bírt a XVI-XVII. században.
A szomszédságban lévő szabadtéri Jan Karlsgarden Múzeumot, amely nyáron több fesztiválnak is otthont ad, nem szabad kihagyni.
A Bomarsund erőd az orosz megszállásra emlékeztet.
Alandot rendszeres hajójárat köti össze Svédországgal és Finnországgal. Ingyenesen közlekedhetünk a szigetek között hajóval, Sundot pedig busszal, vagy biciklivel is elérhetjük.

Rauma régi városa már szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Bár az északi országok legnagyobb épen maradt fa-városa, mégsem múzeum, hanem egy életteli város sok-sok kisiparossal, csipkekészítővel és aranyművessel.
A piactér az óváros központja. Próbáljuk ki a pystcaffekat is, ahol állva fogyaszthatjuk a fekete levet. Ha kicsit fülelünk, észrevehetjük Rauma egy másik fontos jellegzetességét, az ottani tájszólást, ami szinte egy teljesen különálló nyelvre emlékeztet.
Rauma az ország délnyugati partján fekszik, Helsinkitől busszal valamivel több, mint 4 órányira.


Olavinlinna vár

A Savolinna tavak fő látványossága ez az 1475-ben, a svéd-finn birodalom keleti határának védelmére épült vár. Nevét Olof-ról, egy X. századi norvég katolikus szentről kapta. A kora XVIII. században orosz megszállás alá került és maradt majdnem kétszáz éven keresztül. Két kis múzeum található itt, amelyek a vár történelmét, valamint ortodox kincseket mutatnak be. Óránként indulnak idegenvezetős csoportok, egyénileg nem látogathatjuk őket.