Csehország

A történelmi emlékek gazdagsága, a kedvező árszínvonal és a könnyű megközelíthetőség jellemzi északi szomszédainkat. Prágán és Karlovy Vary-n kívül is számtalan látnivalóval büszkélkedhet az ország.

Országnév: Cseh Köztársaság
Népesség: 10 326 000 fõ
Kiterjedés: 78 864 km2
Főváros: Prága
Lakosság: cseh (81,2%), morva (13,2%), szlovák (3,1%), lengyel (0,6%), német (0,5%), sziléziai (0,4%), cigány (0,3%), magyar (0,2%), egyéb (0,5%).
Hivatalos nyelv: cseh.
Vallás: római katolikus.
Időeltolódás: nincs.
Pénznem: cseh korona. 1 CZK = 100 heller. Nemzetközi hitelkártyák hotelekben és éttermekben általában elfogadottak. A külföldi fizetőeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs.

Időjárás: kontinentális.
Az ország nagy részére a nedves kontinentális éghajlat jellemző. A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertől februárig a hőmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idő. Nincs száraz évszak. A hosszú, forró nyáron jellemzőek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár (hegyekben 130), valamint az alföldeken köddel.

Étkezés:
A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával - és persze az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés - apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába, a krumplis - a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint Magyarországon sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. A cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrű levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a vumavai savanyú gombalevest, sok gombával.
Sör - Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők.

Közlekedés:
Prágában három metróvonal hivatott megoldani a tömegközlekedés legszámottevőbb részét. A villamosok, autóbuszok is hozzájárulnak ennek megoldásához. A Petoin-hegyre közlekedő fogaskerekű is ide tartozik.

Elektromosság: 220 V.

Ünnepek, rendezvények:
Január 1. - Újév, a független Cseh Köztársaság megalakulása.
Húsvét
Július 5. - A szláv apostolok Szent Ciril és Metód
Július 6. - Husz János /1415/
Szeptember 28. - Szent Vencel
December 24. - Karácsony

Sportolási lehetőségek:
A hegyek ideális lehetőséget biztosítanak a túrázás és a hegymászás szerelmeseinek. Csónakázásra is van mód a Sazava folyóban. A síelés népszerű és aránylag olcsó itt.

Főbb látnivalók:

Prága:

Prága elsődleges vonzereje sajátos arculata. A belváros maga 900 év építészetét bemutató múzeum- román, gótikus, reneszánsz, barokk stílusú épületeivel-, melyeken nem fedezhetők fel a XX. század nyomai. A történelmi városrész négy kisebb részegysége: az Óváros, az Újváros, a Kisoldal, és a Vár.
A belvárosi utcahálózat központja a Staromestske nám estí (Óvárosi tér). A teret gótikus házak, reneszánsz, barokk paloták, csodás templomok szegélyezik.
Az Óvárost délről és keletről a tőle nagyobb Újváros fogja körül. Eredete a középkorra nyúlik vissza. Itt főként kávézók, múzeumok, üzletek találhatók.
Prága fontos szórakoztató központ is.

Karlovy Vary

Meleg gyógyforrásaival világhírű fürdőhely. 12 hasznosított (a város ui. több mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizű forrásában 40 féle kémiai anyag található, melyeket gyógyászati célokra használnak.
A városban Viktória korabeli a légkör. Elegáns oszlopsorok és körutak egészítik ki a rengeteg békés sétálóutcát és parkot.

Marienbad

Az itteni - egyébként a 16. századtól ismert és a 17. századtól rendszeresen felhasznált - gyógyforrások vizei elsősorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, borbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik, illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a 19. század legelejétől nyílt lehetőség, amikor felépültek az első, pácienseket szolgáló faházak, Dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor főapátjának K. K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad, azaz Máriafürdő nevet a fürdőhely 1812-tol viseli, és egy Mária-kép volt hozzá az inspiráció, mely egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt.
Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevű folyó mellett.

Krivoklat

Természeti szépségekben gazdag út vezet Krivoklatba.
A Vár a 13. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késő gótikus kápolnát, börtönt és kínzókamrát is. A vadászat megszűnt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, ennek mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a 13. századból származó francia stílusú várat.

Kutna Hora

1996 óta a világörökség része. Valamikor - Prága után - Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festői szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális a város legszebb épületei. Kutna Hora bányászata iránt érdeklődők ellátogathatnak a bányász múzeumba is.