Belgium

Belgium a mûvészetek, a csokoládé és a sör országa. Legfõbb jellemzõje a kulturális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.
Ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. Az Ardennek és az Északi-tenger partja között elterülõ táj, a Charleroi szénvidéke és a Londonra emlékeztetõ Antwerpen messzemenõen megõrizte egyéni arculatát.
Különlegessége, hogy egy négyzetcentiméteren több építészeti emléke, történelme, mûvészeti alkotása van, mint a nála sokkal nagyobb területû szomszédos államoknak. Az ország egyik felét a flamandok, a másik felét vallonok lakják.

Országnév: Belga Királyság
Népesség: 10 241 500 fõ
Kiterjedés: 30 510 km2
Fõváros: Brüsszel
Lakosság: flamand (58%), vallon (31%), egyéb (11%)
Hivatalos nyelv: holland, francia, német.
Vallás: római katolikus.
Idõeltolódás: nincs.
Pénznem: EURO. 1 EUR = 100 cent. A nemzetközi hitelkártyák hotelekben, éttermekben és az üzletekben általában elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs. A nem tartósított húsáruk bevitele tilos.
Idõjárás: mérsékelt övi.
Étkezés: Az igazi francia konyha belga. A húsok és a tengeri halak adják a hagyományos ételek alapanyagait, konyhamûvészetében erõs német hatás is érzõdik. Az étkezéseket fejedelmi sörökkel és csokoládékkal koronázzák.
Közlekedés:
A Budapestrõl induló járatok Brüsszelbe érkeznek. Vonattal Európa szinte minden nagyvárosából megközelíthetõ.
A szállások borsos árát remekül kompenzálja az olcsó, kényelmes és gyors belga tömegközlekedés. A legnagyobb szerepet a vonatok játsszák, Intercity, régiók közötti és helyi járatok szállítják az utasokat. A nagy városokban nagyon jól kiépített busz-, metró- és villamos- közlekedés van. Nagyon közkedvelt és jól kiépített a kerékpárút hálózat, országszerte lehet kerékpárt bérelni.

Történelem:
Belgium szomszédai, Franciaország, Németország és Anglia (az Északi-tengeren keresztül) hosszú idõn át részesítették elõnyben Belgiumot az egymás elleni háborúskodás színhelyeként. A német törzsek által meghódított, a 7. évszázadban átkeresztelt, és a Frank Birodalom alatt 1100-ben kihasított Belgium a 14. évszázadban a francia Burgundi Herceg alatti prosperitás és mûvészeti kibontakozás aranykorát élvezte. Az angol versenytársak és egy eliszaposodott folyó miatt Brugge hanyatlásával Antwerpen vált Európa legnagyobb kikötõjévé.
Az aranykor a 15. évszázad közepén kezdett elhalványodni, amikor az Alföldi Országokat (a jelenlegi Belgium, Hollandia és Luxemburg) meghódította Spanyolország, hosszan tartó harcot kiváltva a katolikus vallással szemben. A spanyol - fanatikus katolikus - II. Fülöp az Inkvizíciót küldte el a katolicizmus kierõszakolására. Sok ezer polgárt börtönöztek be vagy végeztek ki, mielõtt kitört a háború 1568-ban. A hollandok felkelése 80 éven át tartott, végül Hollandia és a szövetséges tartományok kiûzték a spanyolokat. Belgium és Luxemburg spanyol uralom alatt maradtak. Napóleonnak a Brüsszel melletti Waterlooban elszenvedett veresége hozzájárult a Holland Egyesült Királyság kialakulásához, Belgiumnak és Luxemburgnak Hollandiával való összeolvadásához. De a katolikus belgák felkelést robbantottak ki, és 1830-ban kivívták függetlenségüket.
Belgium semleges politikája ellenére a németek 1914-ben és 1940-ben megszállták az országot. III. Leopold király kérdéses kapitulációja a németek elõtt 1950-ben lemondását eredményezte fia, Baudouin javára, kinek népszerû uralkodása 1993-ban ért véget halálával. A gyermektelen Baudouin királyt bátyja, a jelenlegi II. Albert király követte a trónon.
A háború utáni Belgiumot egy olyan gazdasági fellendülés jellemezte, amely késõbb hozzájárult az Európai Közösség (EGK) és az Észak Atlanti Szerzõdés (NATO) fõhadiszállásaivá történõ kinevezéséhez. A mai Belgium a diplomaták hatalmas seregének birodalma. Miközben az ország elsõszámú városát erõteljesen felfejlesztették, hogy méltó lehessen Európához, maguk a belgák hagyományõrzõk maradtak.

Elektromosság: 220 V.

Ünnepek, rendezvények: A hagyományos egyházi ünnepeken kívül legfõképpen a július és az augusztus bõvelkedik programokban. Július elsõ keddjén tartják a színpompás felvonulást, az Ommegangot, ahol régi történelmi kosztümökben vonulnak fel az ünneplõk. Július 21. a Nemzeti Ünnep és ekkor kezdõdik az egy hónapig tartó Brüsszeli Vásár is.

Sportolási lehetõségek:
Az Ardennek lejtõi a sportolni vágyóknak kedveznek. A kalandturizmus kedvelõi számára elsõrangú helyszín. Télen lehet síelni, nyáron kerékpározni, túrázni, hegyet mászni, raftingolni, kajakozni.

Fõbb látnivalók:

Brüsszelt kettõs fõvárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szíve, a Grand Place, Európa legszebb tere. Ezen a téren találhatók a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Itt tekinthetõ meg a híres Pisilõ Fiú szobra, a Régi Korok Mûvészetének Múzeuma, valamint a Modern Mûvészetek Múzeuma is. Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyûket kóstolhat meg.

Antwerpen világhírû kikötõjérõl, gyémántcsiszoló negyedérõl és a híres festõrõl, Rubens-rõl ismert. Itt található Belgium legnagyobb gótikus temploma, az Onze-Lieve-Vrouwe székesegyház. Érdemes felkeresni Rubens szülõházát, a Szépmûvészeti Múzeumot és az Állatkertet.

Brugge a középkori Európa gyönyörûen megõrzött élõ múzeuma. Világszerte ismert a Piactér és a Vár. A Groeninge Múzeum vérfagyasztó és sokkoló látványát a turisták a Stadhuis csodás festményei között vezethetik le.